waker

Ki ne szeretne sokáig élni? Na jó, mondhatod én nem. Akar a halál nyavalyákkal teli ráncos vénember lenni, meg különben is emós vagyok :). Vagytok így páran? Mondjuk az öregkornak ezt a részét én sem várom, de mi van, ha ennek nem is kell így lennie? Ha százegynéhány évesen, szex után, szívrohamban múlnál ki? A legkomolyabb betegségedre pedig a doktor néni felírna egy olvasószemüveget? Ugye, hogy mindjárt más?

Egy Dan Buettner nevű National Geographic-os fickó számolt be nem rég, egy több éves kutatásról. Olyan helyeket (kék zónának nevezték el) kerestek a Földön, ahol nyüzsögnek a 100 évesnél öregebbek. Találtak többet is, de a beszámoló 3-at említ részletesen. Szardínia szigetén néhány hegyi falut, Japán déli részén, Okinawa szigetét, és egy Dél Kaliforniai Hetednapos Adventista közösség lakónegyedét. Mindegyik helyen annyi a 100 éves, meg az annál is idősebb, mint a nyű. És nem ám magatehetetlen, rozzant szivarok, hanem aktív, tevékeny, boldog emberek mind. Pedig nem sportolnak, nem diétáznak, semmi mai modern, egészséges hülyeséget nem csinálnak.

 Papírt, ceruzát elő, diktálom a hosszú élet titkát!

• Erős közösségben élnek, sok baráttal (5-6 átlagosan).
• Nem sportolnak, de mindennap mozognak, munkavégzés közben. Ja és nem irodában meg gyárban, hanem a szabadban dolgoznak. Halászok, pásztorok, háziasszonyok. Az Adventisták meg vérkomoly természetjárók intézményesen.
• Sok saját termelésű zöldséget és gyümölcsöt, meg házi bio tejterméket esznek. Húst csak keveset.
• Van életcéljuk, ezt a Japánok fejezik ki legszebben: „az ok, amiért reggel felkelek”.
• A közösségen belül tisztelik és becsülik az öregeket.
• Imádkoznak mindennap.

Tulajdonképpen tök egyszerű. A magyar paraszt is régen, ha nem zsigerelte ki a földesura, kb. így élt. Úgyhogy mindenki tanyára de most rögtön! Már indulsz is igaz? Vagy azt mondod baromság, ez ma már nem megvalósítható? Lehet.

Imádkozni, meg tisztelni az öregeket azért lehetne most is. Ha mégsem, akkor marad a magyar átlag életkor.